Színek: Érzelmi, pszihikai hatásaik; Jelképes, szimbolikus jelentéseik

f e h é r: felszabadító-könnyed, megnyugtató, olykor ünnepélyes hatású ártatlanság, erkölcsi győzelem, magasztosság és tisztaság, tökéletesség

ezüst-fehér: elegancia, emelkedettség kiváltója lehet erény (második a legjobbak közül, 25. évforduló)

f e k e t e : elcsüggedés, olykor komolyság és komorság, szomorúság kiváltója, egyes árnyalataiban ünnepélyes hatású alázat, elmúlás, fájdalom, gyász, halál, lemondás, mesterség olykor megtiszteltetés

kék: frissítő vagy üdítő „hűsítő”, nyugtató/passzív, felismerést és
szomorúságot kiváltó is lehet anyaság, béke, csönd, hűség, igazság,
lelki szeretet, megnyugvás-nyugalom, pártatlanság, remény, visszahúzódás

„enciánkék” (világoskék): beletörődést, de legalábbis engedelmességet és fellélegzést, fel/megvilágosodást vagy eziránti vágy kiváltó is lehet belátás, engedelmesség, hit, lebegés
meghátrálás, megkönnyebbülés, szabaságvágy, világosság

türkiz/kék: önmegvalósítást, a szürkeség, az egyenlősdi – az uniformizálás elutasítását erősítheti függetlenségre törekvés, önkifejezés

„ultramarin” (kék, sötét): alkotó gondolkodást, állóképességet,
elszántságot, kitartást, meggyőződést fokozhatja álhatatosság, állandóság, erkölcs, elkötelezettség és elszántság, hűség,
szilárdság

ibolya (lila): alázatosság, elgondolkodtató, emelkedettség, komolyság kiváltója, nyugtató fantázia, hit, lemondás, misztikum, hölgyek korossága, ünnepélyesség

narancs: barátságos, élénkítő/aktív, „melengető”, serkentő életöröm, életszeretet, háziasság, a Nap

narancsbarna (bronz): lehangoló, de nyugtató, „otthonos” vagy indulatkeltő (melegség) anyagszerűség, alázat, állandóság, harag, számkivetettség, szegénység (szeretet, harmadik a legjobbak közül)

Színek: Érzelmi, pszihikai hatásaik; Jelképes szimbolikus jelentéseik:

narancssárga,  sárga: bíztató, élénkítő, élményre törekvés,
érdeklődés és tudatosság kiváltója lehet derű, fiatalság, nap/fény, nyíltság, optimizmus, őszinteség, örökkévalóság, világosság, de féltékenység, hamisság is

„aranysárga”: legfeljebb emelkedettség, ünnepélyesség kiváltója – „óaranyként” bőség-gazdagság, elsőség, győzelem, (kiválóság, méltóság, szerencse, első- a legjobbak közül, 50. évforduló, ünnep)

„citromsárga”: fokozottan élénkítő elsősorban a féltékenység, hamisság, irigység,

vörös (piros): aktivizáló-buzdító, erősítő, felhevítő, késztető, lelkesítő,
mozgósító energikusság, életerő, forradalomiság, harcosság, lángolás, melegség, szerelem, szenvedély, tűz, tüzesség, testi szerelmi vágy és beteljesülése, vér, véráldozat, véráldozatra is készség

„bíborvörös”: emelkedettség, méltóságteljesség kiváltója lehet
büszkeség, hagyománytisztelet

rózsaszín: csendes bágyadtságot, olykor már melankóliát, vagy émelygést, de lányos könnyedséget, vidám ünnepélyességet is kelthetbájosság, kedvesség, könnyedség, kis/lányosság, nemes egyszerűségszelídség, törékenység, vidámság, (leginkább akkor, ha halvány)

s z ü r k e: belenyugvásra, törődésre, ösztönző, unalomkeltő lehetegyformaság, félelem, szegénység, szerénység, szolgálás, szorongás, visszahúzódás, takargatás-leleplezés, zöld éltető, frissítő, reménykeltő, üdítő békesség, csend, egészség, élet közeliség,
felfrissülés, létezés, megújulás, nyugalom, remény, természet/esség, szeretet (megengedő, szabad jelzés színe)

Számok jelképes, szimbolikus jelentései:

1 virág: az egyedüllét, a középpont, a magány, a páratlanság és a tett, a tökéletesség is
– virágkötészetben: kivételes,

2 virág: ami már szinte elfeledett, hogy az élet vitele párban szokásos
– virágkötészetben: nem kedvelt, nehéz vele jól dolgozni,

3 virág: a misztikus rend – 2 szülő, 1 gyermek – (anya - apa - gyermek, múlt – jelen -jövő), teljesség, tökéletesség,
– virágkötészetben: az aranymetszés, ill. arányosságok számainál is,

4 virág: a négy évszak, a négy égtáj a négy főelem: fény, föld, levegő, víz és a negyedelések,
– virágkötészetben: ritkán használt,

5 virág: a jó minősítés (osztályzat), a népességet is gyarapító család – 2 szülő, 3 gyermek, az emberi érzékszervek és kézujjak, ötös lottóban a telitalálat,
– virágkötészetben: gyakori virágszám csokor kötéskor,

6 virág: a gyermekkor-forduló – iskoláskor elérése, a világteremtés hat napja,
– virágkötészetben: nem kedvelt,

7 virág: a hét napjai, a dinamikus tökéletesség, a világot alkotó hét őselem: fa, fém, föld, hold, nap, tűz, víz, a világteremtés hat napja után, a hetedik, a pihenőnap, a népmesék hét próbája és hétfejű sárkánya, stb.
– virágkötészetben: nagyon gyakran használt a kifejezésgazdag és mégis egyszerű választékosság érdekében,

8 virág: a négy fő és a négy „köztes” égtáj együttesen és a nyolcosztályos általános iskola,
– virágkötészetben: nem kedvelt,

9 virág: a serdülőkor kezdete is lehet,
– virágkötészetben: már fenntartás nélkül használt,

10 virág: az egységnyi-kötegnyi leggyakoribb virágszál-mennyiség, a tízparancsolat és a tizedelés is,
– virágkötészetben: gyakran használt,

11 virág: a labdarúgás egyik büntetőrugása,
– virágkötészetben: ritka,

12 virág: az apostolok – Krisztus tanítványainak, az év hónapjainak és az egy tucatban lévő tárgyak száma,
– virágkötészetben: keveset használt jelképesen – szimbólikusan,

13 virág: az aradi vértanúk – kivégzett 1848-as tábornokok, a halál, a baljós: szerencsétlenséget vagy szerencsét hozó szám,
– virágkötészetben: inkább csak „szerencse-számként” használt.

Vágottvirág kezelések

Vágottvirágok kezelése az előzetesen tisztára mosott vázába vagy másféle tartóedénybe töltött, lehetőleg kéz-meleg és lágy vízbe beállításuk előtt is, még nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott körülmények között, majd a lehető leghosszabban, de legalább minél szebben tovább viruljanak.

A virág szárvégének visszavágása kerüljön legalább mindig sorra a vízbeállítást megelőző, vágottvirág előkezelési munkaműveletként. Ez lehetőleg éles késsel és ferde szögben, valamint sohasem ízrésznél történjen. Azért, hogy minél hosszabb legyen az így kapott új, friss metszési felület, a vízfelvételhez. Legalábbis némely rózsát a víz alatti
vágással megoldott ilyen szárvég felújítása tehet tartósabbá.

Az alsó levelek eltávolítása, vagyis a várhatóan vízbemerülő szárrészről, a rajta még meglévő levelek, akár csak a csonkjaik, lefelé húzó mozdulattal, a maradéktalanul leszedése, még ugyancsak kerüljön sorra. Különben ezek majd valósággal belerohadnak a vízbe. Viszont ettől se sérüljön számottevően a virágszár, mivel a roncsolt részekben
már akadozna a további vízszállítás.

A tüskék eltávolítása se maradjon el, a tüskés szárak esetében, a könnyebb kezelhetőség, illetve sérülések megelőzése érdekében. Ehhez kés használható, ha nem pattinthatók le könnyen, kézzel.

A száralj megkaparása, pontosabban a szárvégen a külső rész, - a bőrszövet, illetve héjkéreg – lehántása mintegy 5 cm hosszan, éles késsel, esetleg olló élével, segítheti elő még a hatékonyabb vízfelvételt. Ez különösen keményebb szárnál előnyös.

A szárvég felhasítása hosszában, akár késsel, közel 5 cm hosszan bemetszésével, még ugyancsak segítheti a vízfelvételt. Ez kiváltképpen megkaparással társítva és a már fás szárak esetében hatékony. Ha ettől felkunkorodna a szárvég két vége, akkor tőlük mintegy körömnyi magas-ságban felfelé 1-2 cm hosszan két-három helyen, még függőlegesen is bekarcolható.

A szárvégroncsolás főleg fás vagy fásodó virágszárak esetében vált már szokássá is, a fás szárvég lehetőleg fakalapáccsal vagy háztartási klopfolóval, esetleg harapófogóval 4-5 cm hosszan elroncsolásával. Azért, hogy ettől a szárvég hosszirányban több helyen megrepedjen, és ezzel nőjön akár többszörösére is, az így ugyancsak jó vízfelvevőnek
tartott sebzési felület. Ez ma már csak legfeljebb a nagymértékű szét- roncsolás és az ellapítás előidézése nélkül ajánlott eljárás.

A kitisztító vízbeállítás, a jácint, a nárcisz és az egyéb, sok nyálkát vagy tejnedvet tartalmazó szárú – tőkocsányú – virágok tartósságát fokozhatja. Ha így mintegy elvéreztetve, a nyálka, illetve tejnedv feles- legük kifolyhat és nem marad vissza a víz útját elálló tömítőanyagként. Ehhez az ilyen szárakat, illetve tőkocsányokat, a végük visszavágása
után 40-50 °C-os vízbe kell beállítani, hogy a nyálka, illetve tejnedv feleslegük ebbe kifollyon. Csak azután kerüljenek át friss vízbe.

A szárvég megperzselése is, a sok nyálkát vagy gyantát és a tej- nedvet kibocsátó szárú – tőkocsányú – virágoknál bizonyulhat tartós- ságot növelő hatásúak. Ez lehetőleg az előzetes szárvég visszavágást és az alsó levelek eltávolítását követve, a szárvégnek 5-10 másodpercre forrásban lévő vízbe mártásával, méginkább égő gyufa vagy gyertya- lángja feletti némi elszenesítésével is jól megoldható. Eközben a virág- szár többi részét, a rajta lévő leveleket és a virágrészeket, az előzete-  sen papírba vagy fóliába becsomagolásuk, de legalább a szár kellően ferdén tartása óvja, nehogy a gőz vagy a láng megcsapja őket. Az így elszenesedő szárvég, illetve a szövetei, olyan szűrőként hatnak, amelyen már akadálytalan a vízbeáramlás.

Az alkoholos szárvégkezelés, legalább roncsolást vagy perzselést követően, de önmagában is, még szintén tartósságnövelő lehet. Ehhez a szárvég 4-5 percig kerüljön beállításra tömény alkoholba, ami dena- turált szesz éppen úgy lehet, mint valamilyen erős pálinka, és csak ezt kövesse a vízbeállítás.

Oldal: Virágcsokrok
Online dísznövény gondozás, minden ami virágról szól és Debrecen története! - © 2008 - 2024 - kryszta.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat