Online dísznövény gondozás, minden ami virágról szól és Debrecen története!

Szobanövények, kerti virágok és egyéb virágos témák! Debrecen város bemutatása milyen volt régen és most!

Debrecen környéke már az ókorban is lakott hely volt. A honfoglalásig főleg vándorló életmódot folytató népek lakták(vandálok, gótok, szarmaták, gepidák, avarok, bolgárok). A várost nem várfalak védték hanem mély és széles árkok amelyek oldalába és mélyébe kihegyezett rönkfákat ástak be ezzel is nehezítve az átjutást! Egy ilyen védelmi rendszer még ma is látható a Vámospércs felé vezető úton a Zsuzsi erdei kisvasút csereerdői megállójánál, neve: Ördögárok! Eredetileg Zsigmond király rendelte el az árok építését kőfallal. De úgy sohasem épült meg, tekintve hogy az Alföld híján van a kőnek. A fal helyett líciumtövissel kerítést építettek ami 450évig állt fenn. Jelképességét jelzi, hogy a magisztrátus szigorúan büntetett minden, kerítéssel kapcsolatos kihágást. A kör alakú kerítést a nagyobb utcák torkolatánál kapuk és kisajtók(gyalogosátjárók) szakították meg, megfelelő őrséggel ellátva. A városáárkot 1862-ben töltötték fel, ekkor bontották le az őrházakat is, helyettük pedig vámházakat emeltek. A kerítésen hét nagyobb kapu és ugyanannyi kisajtó volt.

                 

Településtörténete a honfoglalás utáni évszázadokból alig ismert. A város neve 1235-ben tűnik fel egy Váradi Regestrumként ismert ítéletgyűjteményben, ekkor még Debrezun alakban! 3 falu (Boldogasszonyfalva, Szentlászlófalva és Debreczun) egyesülésével jött létre! Tatárjárást követő évtizedekben gyors fejlődésnek indult, így rövid idő alatt az ország egyik leggazdagabb, egyik meghatározóbb városa lett Károly Róbert bizalmasának, Debreceni Dósának köszönhetően!

A városfejlődés fontos állomása volt a Nagy Lajos királytól 1361-ben elnyert privilégiumlevél, amely Debrecent a szabadalmas mezővárosok közé emelte! A szabad bírói és tanácsválasztási jog igen nagy lehetőségeket teremtett a zömmel iparos-állattenyésztő tevékenységet folytató lakosság előtt. 1450és 1507 között a Hunyadi család birtoka volt.

oklevel1361.jpg

A 15. század elejétől a város számos újabb kiváltságot nyert el az uralkodótól illetve földesurától. Legfontosabbak ezek közül a vásárok tartását engedélyező kiváltságlevelek, hiszen a következő évszázadokban a kereskedelem, a vásárok biztosították a város gazdagságát és így folyamatos fejlődését is.

              

A 16. századból a kereskedés következtében már városi jegyzőkönyvek jól működő(bécsi, sziléziai, lengyel) kapcsolatokat mutatnak. A marhakereskedés, az állattenyésztés, a kézműipar és a város vásárközponti szerepe számottevő gazdagságot teremtett, bár ez Debrecen külső megjelenésén egyáltalán nem látszott. Hiány volt a tartós építőanyag ezért kevés ház épült kőből és az utcák sem voltak burkoltak. A város teljes lakossága protestáns, így nyerte el a város a kálvinista Róma nevet.

A török hódoltság, az ország 3 részre szakadása sem jelentett végzetes csapást a városra nézve, sőt a 17. században Debrecen gazdagsága és jelentősége tovább nőtt, elsősorban a fellendülő marhakereskedelemnek köszönhetően. A város kereskedői a legjelentősebb német piacokra szállították portékáikat (szarvasmarhákat, lovakat, búzát, bort).

Debrecen gyakran került nehéz helyzetbe a földrajzi helyzete miatt és azért is, mert nem rendelkezett várral, városfallal és csak a városatyák diplomáciai lavírozása menthette meg. A városnak hol az osztrákokat, hol a terjeszkedő törököket, hol Rákóczit támogatva sikerült fennmaradnia. Talán ez is hozzájárult a polgárok nyitott gondolkodásához, ami előkészítette az utat a reformáció számára. A gazdag kereskedőváros polgársága körében hamar visszhangra találtak a kálvini reformáció tanai és lehetőségeiket kihasználva a korszakban szinte egyedülállóan fejlett iskolahálózat kiépítését kezdték. Ekkoriban alakult ki a civis mentalitás, amiben a református vallás morális értékrendje egyesült az itt élők puritán életfelfogásával.

A város gazdasági és kulturális jelentőségét is elismerve adományozta I. Lipót Debrecennek a szabad királyi városi rangot 1693-ban.

Címerünk a kiváltságlevélen!

i._lipot_kivaltsaglevelen_cimerunk.jpg

A Rákóczi-szabadságharc évei után 1715-ben Bécs megerősítette a szabad királyi városi rangot! Ezután másfél század békés kor következett e tájnak. 1715-ben visszatért a városba a katolikus egyház és a várostól kapott telken a piarista szerzetesek felépítették a mai Szent Anna székesegyházat. Ebben az időben a város már fontos kulturális, kereskedelmi és mezőgazdasági központ. Református Kollégiumában későbbi tudósok és költők tanulnak. A lakosság parasztpolgár jellege megerősödött!

Debrecen városa az 1825-ös országgyűléssel induló reformmozgalmakba csak igen óvatosan, sokszor idegenkedéssel kapcsolódott be. Változásra csak 1847. évi országgyűlésen került sor, amikor a város követei az ellenzék szinte minden követelését elfogadták és attól kezdve képviselték!

A bécsi felkelés híre 1848. március 17-én érkezett meg Debrecenbe. Két nap múlva ülésezett a tanács "választott hites közönség" közös gyűlése, amelyre a városháza előtt összegyűlt hatalmas tömeg küldöttei erőszakkal benyomultak és hangoztatták: "... a mai tanácskozásba befolyni és a pesti 12 pontokat tárgyaltatni komoly és elhatározott akaratuk."

Március 26-án kollégiumi diákok megalakították a nemzetőrszázadot! De Jellasics-betöréséig a híradások közömbösségről szólnak. Az újonnan választott városvezetőség és a helyi hírlap felhívása is visszhang nélkül marad.

A város gyorsan fejlődött, de konzervatizmusát mindig megtarotta. A történelem úgy hozta, hogy az utóbbi évszázadban 2szer is meghatározó szerepet játszhatott Magyarország történetében. Először 1849 januárjában lett az ország fővárosa és vált magyar szabadság őrvárosává, amikor a forradalmi kormány Pest-Budáról ide menekült. 9-10 ezer embernek adtak menedéket. 1849 áprilisában Kossuth a debreceni Református Kollégium oratóriumában mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.

oratorium.jpg

Augusztus 2-án a szabadságharc utolsó csatája is itt zajlott le ahol a magyar honvédséget legyőzték az osztrákok orosz seregek segítségével.

Kapitalizmus időszaka!

A szabadságharc után lassan újra virágzásnak indult 1857-ben elérte a vasútvonal, ami összeköti a mai Budapesttel, majd vasúti gócponttá vált. Új iskolák, kórházak, gyárak, malmok, bankok és biztosítótársaságok telepedtek meg a városban. Magasabb épületek, villák épültek és parkokat alakítottak ki. 1884-ben indult meg az országban elsőként gőzvontatású városi közúti vasút(1911-ben villamos vette át a helyét, ami a mai napig a régi gőzvasút nyomvonalán halad).

1870-1910 között 201%-kal növekedett meg Debrecen lakossága.

A kibontakozó tőkés feljődés megváltoztatta a megye képét, számottevően csökkent a mezőgazdasági népesség aránya(31,3%-ról 23,9%-ra) viszont nőtt az iparos-kereskedő népességé(34,5%-ról 46,8%-ra). A századforduló után egymást követően alakultak megyeszerte a pénzintézetek. A városkép 1880 és 1910 között változott a legdinamikusabban. 1910-re a legelők és temetők helyén létrejöttek az ipartelepek övezete. A városközpontban, a kisvárosi üzletnegyed helyén  többemeletes házakból álló nagyvárosias negyed épült fel. A falusias övezet jórészt eltűnt.

A szántóföldi termelést gabona és kukorica vetésforgó határozta meg. az üzemvitelben az első világháborúig annyi változás következett be, hogy megkezdték a takarmánytermesztést, istállózó állattartást, tejgazdaság kialakítását. Az ugar fokozatosan visszaszorult.

Szent György napján mentek ki az állatok a hortobágy nyári legelőjére.  Hortobágy mellett 1875-1900 között évente átlagosan 3500-4000 ménesbeli ló, 12 000-14 000 szarvasmarha, 25 000-30 000 juh és 5000-6000 sertés legelt.

Az I. világháború utolsó éveiben  megélénkült a munkásmozgalom: sztrájkok, tüntetések követték egymást. Az 1918-as Őszirózsás forradalom lelkes támogatásra talált a megye lakossága körében. December 2-án megalakult a debreceni munkástanács, amelynek vezetésével egyre nagyobb munkástömegek jelentek meg a politikai életben. Április 7-én lezajlott választás után április 23-án a királyi román csapatok elfoglalták Debrecent, s ezzel vége szakadt  a munkásosztály hatalmának.

Nagyváraddal mindig konkurenciaharcot vívott a város, mint Hajdú és Bihar vármegyék központjai. Az I. világháború után azonban, amikor Magyarországtól elcsatolták a Partium területeit, Debrecen határközeli várossá vált. A gazdasági válságból a turizmus nyújtott kiutat. A Nagyerdőben kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtó épületek épültek(fedett uszoda, és az ország első stadionja). A városhoz tartozó Hortobágyi Nemzeti Park turistalátványosság lett.

Debrecenben jó néhány gyár is épült: MÁV Járműjavító Műhely, Dohánygyár, Egyesült Kefegyár, István malom, Városi Nyomda, Textilgyár, Vidoni Szalámigyár, Rex Gyógyszergyár, Vas- és Rézbútorgyár stb. A környező városokban, községekben cukor- és kenderfeldolgozó, malomipari, gáz- és hővízfeltáró és feldolgozó üzemek működtek.

Debrecen a külföldi stabilizációs kölcsönök felhasználásával egy határozott városfejlesztő koncepció jegyében modernizálódott: felépült az egyetem, Déri múzeum, stadion, köztemető, fürdő! Fellendült a kulturális élet, több folyóirat kiadásra került: Helicon(1938-1943), Mi Utunk(1933-1934), Tovább(1938). Itt működött az ország leghaladóbb szellemű irodalmi egyesülete, az Ady Társaság.

                 

A II. világháború alatt Debrecen hatalmas veszteségeket szenvedett. 1944. augusztusi bombatámadások során az épületek fele elpusztult és további 20%-uk megrongálódott. Súlyos harcok és áldozatok árán sikerült a szovjet és román csapatoknak november elsejéig kiúzni a szívósan ellenálló németeket.

1944. után megkezdődik az újjáépítés és Debrecen másodjára is az ország fővárosa lett, amikor itt ülésezett az Ideiglenes Nemzetgyűlés és 100 napig itt tevékenykedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány is.

" Sorsunk nehéz, de hittel hisszük, lesz magyar újjászületés! Tudva tudjuk, lesz magyar felemelkedés!"

A polgárok nekiláttak a város újjáépítésének, azonban a teljes visszaállítást az új rendszer nem tette lehetővé. Az államosítások során a város területének felét elveszítette, ezeket újonnan kialakított községekhez csatolták, ezenkívül a Hortobágy feletti rendelkezési jogát is elveszítette. Újonnan épült lakótelepek megváltoztatták a város arculatát, de otthont teremtettek azoknak akiknek a háza elpusztult a háborúban.

1945. novemberi választáson a Kisgazdapárt nem ért el sikereket Debrecenbe, de védték a földreformot, és a demokratikus vívmányokat.

1947. augusztusában megtartott országgyűlési választáson az MKP növelte befolyását, az ország legnagyobb pártjává emelkedett.

1948 tavaszán ezen a vidéken is végbement a két munkáspárt egyesülése, létrejöttek a Magyar Dolgozók Pártjai. A munkásosztály hatalomra jutásával megkezdődött a szocializmus építése.

                 

Szocializmus

1950-ben tanácsrendszert szerveztek meg. Ebben az évben került sor a Hajdú és Bihar megyék egyesítésére, Hajdú-Bihar megye létrehozása. Debrecen a törvényhatósági jogú város e rendelkezés alapján a megye részévé vált.

A 3éves terv keretében végzett csatornázási munkák és villamosítási program a munkanélküliség csökkenését eredményezték. E program keretében került sor az újjáépítési-rekonstukciós feladatok megoldására. Debrecen még mindig a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar maradt.

Az 5 éves terv beruházási kereteiből Debrecen igen nagy összeget kapott így 1950-1954 között lendületesen iparosodott. Jutott pénz az ipar, mezőgazdaság, közlekedés fejlesztésére, új lakások építésére, dolgozók egészségvédelmére, a tudomány és a kultúra támogatására. Felépült a Hajdúsági Gyógyszergyár(Biogál ma TEVA) A Golyóscsapágygyár(Magyar Gördülőcsapágy Művek), az Orvosi Műszergyár. Jelentős összegből korszerűsítették a ruhagyár, kefegyár, vágóhíd, kenyérgyár, dohánygyár, járműjavító és más üzemek épületeit. Felgyorsult a Keleti-főcsatorna építése is.

1953-ban újabb megvalósíthatatlan fejlesztési programok kerültek kidolgozásra. Nőtt a társadalmi és politikai bizonytalanság és több tényező együttes hatása vezetett a szocializmusellenes megmozdulásokhoz. 1956-os válság eredményeként feloszlott a termelőszövetkezetek 49%-a, Debrecenben a 70%-a. Az ellenforradalom fegyveres erőinek leverését követően az MSZMP ideiglenes szervezőbizottság tette meg az első lépéseket az újjáélesztéshez. November 27-én Debrecenbe megalakult a karhatalom és 3 nappal később pártértekezleteket tartottak.

1957. május 31-én megtartott megyei pártértekezlettel Debrecenbe lezárult a párt újjászervezésének időszaka. A második iparfejlesztés 3 és 5 éves tervei alapján Debrecen újra lendületesen fejlődött.

1982. január 1-jén a település lakóinak akaratából, népszavazás alapján Debrecen és Józsa(közel 7000 lakossal) egyesült.

Napjainkban Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb városa, ezenkívül az ország egyik fontos kulturális, kereskedelmi, vasúti és építészeti központja.

2001-ben a város lakossága 99,6%-a magyar, 0,1%-a cigány és 0,5%-a egyéb(német és román) nemzetiségűnek vallotta magát.

1850-ben 30 306 lakosa volt a városnak ami 1990-re 212 235 főre nőtt.

1989-ben népességi rekordot döntött meg 219 251 fővel, aztán visszaesett és csak 2008-ban indult újra növekedésnek, akkor 205 084 főt számoltak!

Város címere:

1989-ben Debrecen megyei város az 1693. április 11-én kiállított királyi oklevél alapján, a történelmi örökség szellemében fogadta el az alábbiakban leírt címerképet. "Egyenesen fennálló égszínkék hadipajzs, alján 3 csúcsú halomból képzett zöld mező közepén zöld lombkoronájú pálmafa emelkedik. Alatta fehér színű gyapjas bárány áll, 3 lábával két nyitott könyvön, felemelt és kissé behajlított jobb első lábával aranyszínű kereszt rúdját tartja, a kereszten lecsüngő és szétterjesztett fehér kereszttel hímeztt veres lobogó. A bárány egész testének súlyával a pajzs jobb oldala felé fordul és lép. A pajzs tetején nyílt sisak felett a koronán kiterjesztett szárnyú, mellén zöld borostyán koszorút viselő felemelt fejű és kitátott szájú főnix madár, mely a koronából felcsapó lángoknál magát perzseli. A sisak felső részéről egyik oldalon veres és fehér, a másik oldalon arany és kék színű címerrojtok futnak le szorosan a sisakhoz, illettve a pajzshoz simulva. A főnix madár feje felett tündöklő napot ábrázolnak."

kepek_cimer-debrecen_1242139265.jpg






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 72
Tegnapi: 112
Heti: 575
Havi: 2 587
Össz.: 538 385

Látogatottság növelés
Oldal: Debrecen város története
Online dísznövény gondozás, minden ami virágról szól és Debrecen története! - © 2008 - 2017 - kryszta.hupont.hu

Az ingyenes honlapkészítés azt jelenti, hogy Ön készíti el a honlapját! Ingyen adjunk: Ingyen Honlap!

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Itt: pozsgások - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »