Online dísznövény gondozás, minden ami virágról szól és Debrecen története!

A XII. század végén a mai Debrecen helyén már templomos falvak voltak. A középkorban a város nagy és vallásos katolikus település volt, több templommal, melyek között a legnagyobb a gótikus Szent András templom volt melyet I. Imre váradi püspök épített 1297-1317 között. Ez volt az Alföld legnagyobb gótikus kegyúri temploma. A Debreceni család alapítója, András után szentelték a plébániatemplomot Szent Andrásnak. A család egyúttal a templom kegyura is volt 1404-ig, kihalásukig. A templom 1564-ben egy hatalmas tűzvész miatt leégett. Egyetlen emlék maradt belőle egy hatalmas faragott zárókő, rajta a zászlós bárány.

Az újabb templom nyolcszögletű tornyát I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ajándékát, aranydísz és értékes óraszerkezet díszítette. A fejedelem ajándéka volt még az 56 mázsás harang is amelyet külön az ún. Verestoronyban helyeztek el.

1631-ben villám csapott a templomba és a földrengés is ebben az évben történt, a károkat azonban hamar kijavították.

1705-ben betörtek az osztrák császári katonák a templomba, de csak a szószék előtti szőnyeget vitték el. 1707-ben viszont sokkal erőteljesebb rongálás történt. 1792-ben a talajvíz veszélyeztette, majd 1802. június 11-én leégett.

1802-es tűzvészkor a torony aljára zuhant és megrepedt. Egyik darabjából a kollégium ma is használatos csengőjét öntötték, egy másik darabja a Kollégium imatermében látható.

Az András templomot újjáépíteni nem lehetett, sőt még anyagát sem tudták újra felhasználni mert annyira megrongálódott. A mai Nagytemplom építése 1805-ben indult meg, Péchy Mihály tervei alapján. Az újra öntött Rákóczi harang mélyzengésű hangját ünnepi alkalmakkor hallhatjuk.

Péchy eredeti terve:

De az egyház pénzhiány miatt elutasította a kupolát. Péchy megsértődött és nem vett többet részt az építkezésbe, helyét Rabl Károlyra vette át. 1827-ben készült el azonban két év múlva repedezni kezdtek a falai, majd 1834-ben földrengés rázta meg. A károkat hamar kijavították.

Történelmi pillanat emlékét őrzi Kossuth Lajos egykori karosszéke, amelyet ma is láthatunk az úrasztal mellett.

A II. világháborúban súlyos károkat szenvedett.

Gyújtóbomba leégette a fedélszéket, de a tüzet a boltozat megfogta, így a falak megmenekültek.

Sokáig tető nélkül maradt, míg 1945-ben megkezdték helyreállítását.

1948. március 15-re a Forradalom 100. évfordulójára készült el állami támogatással.

A templom 1méteres teraszon áll, mögötte láthatjuk a verestorony és az András-templom feltárt alapjait.

A kétszarvú Nagytemplom mindmáig elválaszthatatlan jelképe Debrecen városának és a Magyarországi Református Egyháznak, legnépesebb egyházközösség.

A templom mindenki számára látogatható, belépjegy ellenében. A tornyok aljába képzőművészeti kiállítások láthatók, az egyik toronyba pedig az újra olvasztott Rákóczi-harang.

Minden évben itt áll a Mindenki Karácsonyfája!

Címe: 4026 Debrecen, Kossuth Lajos tér 1.

Csonkatemplom!

A 17. századra az András-templom kicsinek bizonyult, ezért 1661-ben a mai Kistemplom helyén álló csűrt imaházzá alakították és tornyot építettek hozzá.

A Rákóczi szabadságharc leverésekor az osztrákok kétszer is megrongálták és amit lehetett elvittek belőle, 2. betöréskor istállónak használták. Alighogy helyreállították 1719-ben leégett. A helyreállítás anyagi okok miatt lehetetlennek tűnt. Ekkor Báthori Szabó András, a város jómódú polgára felajánlotta a hagyatékát a Kistemplom kőből való felépítésére. A munkásokat Pestről hozatták.

1726-ban teljesen elkészült, majd 1727-ben leégett, de hamarosan újjáépítették, a tornyot ekkor 3 öllel megmagasították, tűzőrszobát helyeztek el benne. 1731-re lett kész majd 1766-ban megrepedt a hajó boltozata, de sikerrel helyre állították. 1789-ben a szószéket cserélték ki a jelenlegire.

1820-ban a boltozat beszakadás veszélyessé vált. Írtak rá ki pályázatot de nem valósultak meg. 1876-ban a templom körüli falat elbontották, elkészült a romantikus kapuzata és román rózsaablakai.

1907-ben nagy szélvész sújtotta a várost és jelentősen rongálta a Kistemplom hagymasisakját. Az egyház vezetésének döntése alapján nem állították helyre, hanem bástyásan képezték ki. A lakosok nem békéltek meg vele és Csonkatemplomnak nevezték el.

1927-ben ismét megroppantak az oszlopai, ekkor életveszélyesnek nyilvánították és lebontásra ítélték, de Schulek János műegyetemi tanár tervei alapján kijavították, ekkor készült a torony felőli rézsűs felfalazás.

Vaskos tornyába Órapárkányt, alatta tűzőrszobát alakítottak ki, majd egy szinttel lentebb a harang kapott helyet.

A toronyban jelenleg egy 400kg-os kis harang van, melyet 1911-ben Egry Ferenc öntött Kisgejőcön.

Volt egy nagyobb harangja is 1721-ben készült, de azt az I. világháborúban elrekvirálták.

A torony alatti ajtón juthatunk le, az utca szintjét folyamatosan töltötték fel ezért lejjebb van a padlószint. Az előcsarnokban két szarkofág és egy keresztelőmedence látható.

Belseje 1250 ülőhelyes.

1880-ban kapott egy orgonát melyet Kiszel István debreceni orgonaépítő 10 000 forintért készített. Jelenleg felújítás alatt áll.

A templom hétköznap belépőjegy nélkül látogatható. Minden délben a 12 órai harangszót követően rövid elcsendesedést tartanak.

Istentisztelet vasárnap 10 és 17 óra kezdettel van a gyülekezetben.

Címe: 4025 Debrecen, Révész tér 1.

A Verestemplom!

A neogótikus, impozáns templom felépülése Szombathy István főbíró és neje, Vörösmarty Zsuzsanna nevéhez fűződik, akik vagyonukat egy Debrecen belvárosában megépülő, új református templom építésének céljából hagyták az egyházra. (A férfi 1810-ben, a felesége 1819-ben hunyt el) A templom megépülésére sokat kellett még várni. 1827-ben jelölték ki a helyét és 1885-ben felkérték Petz Samut a templom megtervezésére. A kivitelező a pesti Gregersen és fischer cég volt. 1888. június 10-én szentelték fel. A vöröstégla borítása miatt a debreceniek Verestemplomnak nevezték el.

Az előcsarnok kovácsoltvas kapuja Fischer Károly építész ajándéka!

A harangház szintjén a csúcsíves ablakok megkettőződnek, majd efölött háromszögű oromzatba helyezett toronyóra zárja a falazott részt.

Petz kedvelt elemei a szegletekbe beékelt sekrestyék!

Belseje meghökkentően szép, harmonikus festésű!

A templomnak 1000 ülőhelye van, a padokat Nagy Péter és Sándor faragta.

Az orgonát 1894-ben helyezték el a bejárat felett Angster József tervei alapján, szekrényét Petz Samu alkotta.

Az elegáns építészeti kialakításhoz gazdag bibliai falfestmények tartoznak, így igazi képes Biblia tárul elénk a templomba lépve.

Az ég madarai

Férfiak karzata melynek üzenete hogy vezessék a családjukat a hitben, imádságban, az egyház és törvény előtti alázatban.

A nők karzatának tematikája a család és háza népének lelki üdvösségének munkálására szólít fel az áldozatos, kitartó munka, az adakozás, az ige, az imádság és a békeszeretet által.

A 3. karzat a toronnyal átellenes, a végidők karzata. Tematikája az utolsó ítélet körül forog.

Egyedülállóságának köszönhetően beírta magát a magyarországi egyházművészet könyvébe.

Messze földön nem találunk olyan református templomot amely belsejét előírásoknak megfelelően falfestmények borítják.

Két harangja is túl élte a háborúkat. A nagyharang eredeti a templom építésével egyidős. Kövesdi János és neje Bekecs Sára debreceni polgárok adománya, 1887-ben öntötte Thúry János Budapesten.

A kisebbiket Szlezák László öntötte 1937-ben a templom 50éves jubileuma alkalmából, de az I. világháborúban elvesztett harang helyett.De a II. világháborúban ezt elrekvirálták. Címe: 4024 Debrecen, Méliusz tér 1.

Debrecennek volt még egy református temploma, az ispotályi templom! A nagyállomás környékén állt.

1289-be egy bán szerezte meg Debrecennek Boldogasszonyfalvát, amit a város szép lassan elsorvasztott és 1657-ben már nyoma sem volt az egykori falunak. 1529-ben ezen a helyen épült fel az ispotály. Az épületben betegeket, elesetteket, árvákat és özvegyeket gondoztak. Ám 1681-ben leépett, 1704-re sikerült újjáépíteni de ekkor már templomként.

3 harangja volt, 1723-ban egy 62kg-os, 1788-ban Váji György dékán adományából egy 101kg-os és a legkisebb egy 6kg-os csengettyű 1802-ben!

1811-ben a parókiával együtt leégett, de a város vállalta az újraépítést és a két nagyobb harang újraöntését. Toronyóráját Pápai Ferenc óramester 1815-ben, a szószéket Dohányossy József asztalosmester 1844-ben készítette.

1899-ben életveszélyessé vált és egy év múlva bezárták. Majd szintén egy év elteltével leégett. 1901-re viszont a régi formájában építették fel.

1944. június 2-án az angol-amerikai légitámadás a földdel egyenlővé tette

és örökre megsemmisítette.

Soha nem építették újra!

Füredi úti Református Missziói Egyházkközségi egyházközség temploma

Református egyház

2006-ban nyitotta meg kapuit. Címe: 4027 Debrecen, Füredi u. 39.

Debrecen-Árpád téri Református Egyházközség temploma

Református egyház

1912-ben épült Tóásó Pál tervei alapján, neoromán stílusban. Címe: Debrecen, Árpád tér 1.

Debreceni-Homokkerti Református Egyházközség Temploma

Református egyház

Címe: 4030 Debrecen, Madách tér 1.

Debreceni-Kerekestelepi Református Egyházközség temploma

Református egyház

1936-ban épült. Címe: 4030 Debrecen, Szávay Gyula u. 17.

Debrecen-Mester utcai Református Egyházközség Temploma

Református egyház

Címe: 4031 Debrecen, Bartók Béla út 1.

Debrecen-Nagy Sándor telepi Missziói Egyházközség temploma

Református egyház

Címe: 4031 Debrecen, Pósa út 23.

Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség temploma

Református egyház

1997-ben szentelték fel. Címe: 4031 Debrecen, István Király tér 2.

Debreceni-Nagyerdői Református Egyházközség temploma

Református egyház

1975-ben kényszerültek ebbe az épületbe a hívők, orgonát 1980-ban kaptak, 1985-ben épült a gyülekezeti ház és 1990-ben bővítették a lelkészlakást, 1995-ben egy új karzat is épült. 1997-ben a felújításkor körbe kerítették. Címe: 4032 Debrecen, Bólyai u. 25.

Debreceni-Csapókerti Református Egyházközség temploma

Református egyház

Címe: 4033 Debrecen, Mátyás Király u. 23/b.

Debrecen-Szabadság telepi Református Egyházközség temploma

Református egyház

Címe: 4034 Debrecen, Komáromi Csipkés György tér 5.

Szent Anna templom!

1552-ben lényegében megszűnt a római katolikus egyházi élet a városban és csak 1715-ben a Ferences szerzetesekkel telepedhettek vissza szintén királyi parancsra. 1716. április 27-én kijelölte a debreceni magisztrátus a Szent Anna templom mai helyét, valamint a katolikusok számára külön temetkezési helyét.

A templomalapítója és építője gróf Csáky Imre(1732. augusztus 28-án halt meg)! A városba folyamatosan érkeztek katolikus német bevándorlók, akik a leendő templom szegényes környékén telepedtek meg.

1811-ben hatalmas tűzvészben megsérült a templom, Povolny Ferenc az eredeti rajzok alapján helyreállította. 1831-34 között kicserélték a szószéket és a főoltárt.

1872-ben kívül-belül restaurálták a templomot, ekkor a csupasz boltozatokat falfestményekkel díszítették.

1926-ban újabb felújításra került sor Wálder Gyula építész tervei alapján. A homlokzat előtt lépcsőzetes teraszt alakított ki, a főbejárat mellett pedig  két azonos színvonalú mellékbejáratot létesített. Ekkor távolították el a homlokzat 12 barokk kőszobrát. Felújította a templom belsőt is, Walder-féle stukkói, főoltára, szószéke és Ungváry Sándor boltozat-festményei időben elkészültek.

A II. világháború idején Bánáss László plébános a kriptában óvóhelyet létesített, a beépített sírhelyeket feltárták, a maradványokat exhumálták, a tetemeket koporsó nélkül közör sírba temették az altemplom földjében.

A front alatt a légnyomás a templom összes ablakát bezúzta, a helyreállítással 1946 őszén készültek el.

1991-ben II. János Pál pápa magyarországi tartózkodása során augusztus 18-án meglátogatta a templomot.

A 3. szint oromzata tört ívvel kapcsolódik a tornyokhoz, az oromzati fülkében Madonna szoborral, a timpanonan Mária és Anna összekapcsolt monogramjával, és M P O Y betűkkel.

Mindegyik kápolna koporsó alakú, stipese és retabuluma fából készült, az oltárok a főoltárral párhuzamosan vannak felállítva.

1. Lisieuxi Kis Szent Teréz kápolna, oltárképén Szent Teréz a Madonna előtt.

2. Szent József kápolna, Szent Józsefet mint asztalost ábrázolja a gyermek Jézussal.

3. Jézus szíve kápolna, a templom legrégebbi oltára, 1732-ből. Gróf Csáky Imre címere bíborosi kalappal és püspöksüveggel. Ungváry Sándor festette.

Leckeoldal kápolnái:

1. A 19. századból származó festményen az Egyiptomba menekülő Szent Család jelenetet látjuk. A kép alatt fedeles márvány keresztkút található.

2. 1750-ben készült a Kalazancai Szent József kápolna oltára. A képen a szentet szegény és gazdag diákok között ábrázolta a bécsi mester.

3. Immaculata kápolna oltárképe a Szeplőtelen Szüzet ábrázolja két kisangyal által közrefogva.

A freskók Ungváry Sándor és Takács János kvalitásos művei, témáikat az Árpád-házi szentek életéből vették. A szentély boltozatán Szent Lászlót látjuk amint vizet fakaszt a sziklából.

Az első freskón Szent István előtt hódolnak a pogány magyarok.

A középső freskón Szent Imre hallgatja nevelője, Szent Gellért tanítását, háttérben a pécsi püspök, Szent Mór látható.

Ablakok alatti freskók:

1. Zrednai Vitéz János váradi püspök, humanista

2. 2Martinuzzi(Utyessenovich) Fráter György, Erdély kormányzója, esztergomi érsek, orgyilkosság áldozata

3. Parényi Ferenc váradi püspök, hősi halált halt Mohácsnál

4. Pázmány Péter bíboros

5. Benkovics Ágost, Hódoltság utáni püspök

6. Szlopnai Elek piarista atya és Halápi Konstantin

7. Gróf Csáky Imre érsek-bíboros

8. Patachich Ádám váradi püspök, kalocsai érsek

A székesegyház 5 harangjának sorsa: 1726-os tűzvészben elpusztult 4 harangot 1814-ben öntött újra Horner Henrik. Az I. világháborúban elvittek 4et, 1917. május 29-én szerelték le, a nagyharangot négy darabba törve hozták le a toronyból. A debreceni hívek hangosan síratva búcsúztak harangjaikról. Gr. Széchényi Miklós püspök próbálta megakadályozni de sikertelenül. A harangok pótlása azóta sem valósult meg. Egyetlen harangja Szalézi Szent Ferenc tiszteletére szentelt(1831) 735kg-s, 110cm átmérőjű harang a nyugati toronyban van elhelyezve. 2009-ben lett felújítva. Címe: 4024 Debrecen, Szent Anna u. 15.

Homokkerti Magyarok Nagyasszonya kápolna

Római Katolikus egyház

A kápolna 1943-ban épült, harangja vas haranglábon ül! Címe: 4024 Debrecen, Bujdosó u. 1/b.

Szent Erzsébet Otthoni kápolna

Római Katolikus egyház

2003. október 8-án szentelték fel! Címe: 4024 Debrecen, Tátra u. 2.

Wolafka-telepi Szent Antal kápolna

Római katolikus egyház

A kápolna elődjét 1948-ban egy lakóházban alakították ki, majd 1956-ban kápolnává építették át. Legutóbb 2002-ben renoválták. Címe: 4024 Debrecen, Wolaffka u. 1.

Szent László templom

Római katolikus egyház

1983-ban épült. 2000-ben tetőt cseréltek rajta! Címe: 4027 Debrecen, Füredi u. 6.

Jézus Szíve Templom

Római katolikus egyház

1936-ban épült. Címe: 4026 Debrecen, Mikes Kelemen u. 31.

Tócóskerti Szent Család Templom

Római katolikus egyház

1998-ban épült az organikus stílusú templom. A templomkertben egy kis játszótér is készült. Címe: 4031 Debrecen, Holló László Sétány 1.

Megtestesülés plébániatemplom

Római katolikus egyház

A templom 2000-ben lett felszentelve. 400 fős! Címe: 4032 Debrecen Borbíró tér 9.

Szent István templom

Római katolikus egyház

Az oldaltornyos templom 1938-ban épült. Utoljára 1988-ban volt renoválva. A templom hátsó falát Márton Lajos neves festőművész festménye díszíti. Címe: 4034 Debrecen, Faraktár u. 78.

Újabb jelentősebb vallási mozgás a 19. században tapasztalható, mikor a görög katolikus hívek beköltöztek Debrecenbe. Ferenc József debreceni látogatásán tette szóvá a görögkatolikus egyház hiányát.

A hívek fél évig adományokat gyűjtöttek, kölcsönt kértek és a város is segített az anyagiakban. A tervet Bobula János készítette. Az alapkövet 1907augusztusában helyezték el.

Debreceni Istenszülő Oltalma Görög Katolikus Templom

Az építkezés 1910. májusában fejeződött be és Firczák Gyula püspök szentelte fel 1910. május 22-én.

1914. február 23-án a püspökség Csernovicban feladott postacsomagot kapott. A csomag tartalmát egy korábban érkezett levélben a feladó adományaként küldendő liturgikus eszközökben jelölte meg. Terjedelmes és súlyos küldemény a felbontás után felrobbant.

Slepkovszky János püspöki titkár, Laczkovics Mihály püspöki vikárius azonnal, dr. Csatth Sándor a püspök jogtanácsosa néhány órával később meghalt és további sérültek is voltak.

A merénylet célpontjaként kiszemelt püspök nem tartózkodott a helyszínen így ő sértetlen maradt. A bukaresti és magyar vizsgálat a nacionalista indíttatású merénylet elkövetői tekintetében ellentétes eredményre jutott.

Az ablakokat nem a kupoladobba vágták, hanem annak ormán helyezkednek el, hordozva a laterna nélküli kupolát.

A szentély Lohr Ferenc által alkotott freskójának fő témája az Istenszülő oltalmát jeleníti meg. A sekrestyéhez közeli oldalán az 1914-es bombamerényelet áldozataira emlékeztet.

A templombelső hangsúlyos részei Szegedi Molnár Géza festőművész 1950-1958 közötti alkotásai: Kánai menyegző, Örömhír vétele, Szentlélek eljövetele, Szent József halála. De olajképei is megtalálhatók a templomba.

A templom egyetlen harangját Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelt nagyharangot 1909-ben öntötték Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban. A többi harangját elrekvirálták. Címe: 4024 Debrecen, Attila tér 1.

Debrecen Csapókerti Szent Péter és Pál Görög Katolikus templom

Görög katolikus egyház

2001-ben épült. Címe: 4033 Debrecen, Vak Bottyán u. 24-26.

1840. évi XXIX. törvényével teremtette meg a zsidók betelepedésének lehetőségét, így 1852-ben megalakult a Debreceni Zsidó Hitközség. 1882-ben jött létre a civisváros önálló evangélikus egyházközsége és 1892-ben alakult meg a baptista gyülekezet. Az unitárius leányegyházközség pedig csak 1921-ben alakult meg.

Ma már számos egyház van jelen a Debrecen vallási életében:

• Evangéliumi Pünkösdi Közösség
• Hit Gyülekezete
• Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza(Mormon Egyház)
• Új Apostoli Egyház
• Jehova tanúi
• Magyarország Bahaá'i Közösség
• Krisna-tudatú Hívők Közössége

Debreceni-Belvárosi EPK gyülekezet

Pünkösdi egyház

Címe: 4024 Debrecen, Vígkedvű Mihály u. 47.

Debrecen-Élet Gyülekezete

Pünkösdi egyház

Címe: 4032 Debrecen, Vezér u. 4/b.

Debrecen-Kurucz utcai EPK Gyülekezet

Pünkösdi egyház

Címe: 4033 Debrecen, Kurucz u. 103.

Debreceni Evangélikus Egyházközösség Temploma

Evangélikus egyház

1889-ben szentelték fel. Címe: 4025 Debrecen, Miklós u. 3.

Debreceni zsinagóga

Izraelita egyház

1909-ben épült eklektikus stílusban, legutóbb 2003-ban volt felújítva. Műemléki védelem alatt áll. Címe: 4025 Debrecen, Bajcsy-Zsilinszky u. 26.

Debreceni Unitárius Egyházközösség

Unitárius egyház

Az imaház 1928-ban épült. Címe: 4025 Debrecen, Hatvan u. 24.

Szent Háromság magyar Ortodox egyházközösség

Ortodox egyház

Címe: 4026 Debrecen, Kálvin tér 17.

Debreceni Adventista Imaház

Adventista egyház

Címe: 4029 Debrecen, Fazekas Mihály u. 7.

Debreceni Trinity Baptista Gyülekezet

Baptista egyház

Címe: 4025 Debrecen, Miklós u. 18.

Debreceni Baptista gyülekezet

Baptista egyház

Címe: 4029 Debrecen, Szappanos u. 23.

Debreceni Új Remény Gyülekezet

Baptista egyház

Címe: 4032 Debrecen, Ötvenhatosok tere 6.

Temetőkápolna

Római katolikus egyház

1716-1931 között működött római katolikus temető kápolnája 1774-ben épült.

A háborúban sérült kápolnát 1965-ben állították helyre.

Legutóbb 2000-ben volt felújítva, műemléki védelem alatt áll. Címe: 4030 Debrecen, Vágóhíd u.

Dobozi Temető

A Rakovszky-Faraktár-Ótemető-Luther utca által határolt területen feküdt a régi temető a Belváros mellett.

Hatvan utcai temető

1700-as években nyitottak meg. Csokonai is ott volt eltemetve.

Kápolnás Utcai Zsinagóga

2003-ban az utca felől felújították!

Debreceni Zsidó Temető

Címe: Debrecen, Monostorpályi út 44.

Hősök Mauzóleuma

Cím: Debrecen, Honvédtemető u. 

A temető első halottai honvédek voltak, akik az 1849. augusztus 2-i csatában estek el. Nagy-Sándor József honvédtábornok, alig több mint 7000-es seregével vereséget szenvedett a 10ezres túlerőben lévő orosz seregtől. 

A 112 elesett magyar honvéd mellett ide temették el a több mint 600 orosz katona földi maradványait, akik egy része a harctéren esett el, másik része pedig a fosztogatás után az orosz csapatban kitört hastífuszban halt meg. A temetőt ezután lezárták a járványveszély miatt.

Később itt temették el az I. és a II. világháború halottait is, a sírköveken a magyarokon kívül cseh, német, osztrák, szerb és szlovák nevek is olvashatók.

A Hősök Temetőjében nyugvó több mint 4000 katona többsége nem magyar, mégis az emlékhely közmegbecsülésnek örvend Debrecenben. Az utókor még a kedvezőtlen politikai körülmények között is igyekezett megemlékezni a hős honvédokról. A ma is meglévő Haldokló oroszlán elnevezésű emlékművet már 1861-ben elkészíttette Marschalkó János szobrászművész, a Lánchíd oroszlánjainak alkotója. A sóskúti mészkőből készült szobrot, Komlóssy Imre tervei alapján faragták ki. Az eredetileg egy Szarka nevű huszárkapitány sírjára készült szobrot hat évig rejtekhelyen őrizték, majd a kiegyezés évében 1867. augusztus 2-án helyezték el a Református Kollégium emlékkertjében.

A Hősök Temetőjében 1932-ben készült el a Hősök Mauzóleuma, ahol jelenleg a Hadtörténeti múzeum első és második világháborús kiállításának tárgyai – dokumentumképek, ruhák és fegyverek – tekinthetők meg. A köztemetőben lévő Krematóriumhoz hasonlóan debreceni klinker téglából épült impozáns épületet, amelyet Lechner Jenő és Szontág Pál tervezett, a temető le